Családi mobilitás-történet - vizsgadolgozat 2020 (néprajz és kultúraszervezés szak)

A dolgozatban szerző családjának történetét három generáción át húzódó történetét kell elmesélje,  tetszés szerint vagy apai vagy anyai ágon. (Tehát nem mind a két ágon). A történet szereplői tehát a választott leszármazási ág dédnagyszüliről, nagyszüleiről és szülőről kell szóljon.
A dolgozatban részletesen be kell mutatni e három generációhoz tartozó családtagok:
 foglalkozását
 vagyoni helyzetét
 iskolai végzettségét
 a helyi társadalomban és munkahelyen betöltött státuszait, pozícióit (bármilyen helyi intézményben - egyház, kollektív, önkormányzat, stb.),

Ezt követően, az elmeséltek alapján, kísérletet kell tenni a helyi illetve makrotársadalmi rétegződési rendszerben betöltött pozíciójuk beazonosítására. (Fel kell vázolni a korabeli lokális illetve makrotársadalmi rendszert, és elhelyezni ezekben a szóban forgó családtagokat.) Ezt követően össze kell foglalni a családon belüli mobilitás történetét, az egyes generációkon belüli és generációk közötti mobilitási változásokat, különös hangsúllyal a mobilitási ugrásokat kiváltó társadalmi változásokat (történelmi események, háborúk, szocialista modernicáció).

Végül azt is foglaljátok össze, hogy a három generáció életmódját összehasonlítva melyek voltak az ezek közötti legfontosabb kulturális változások, a dolgozat e részét társadalmi érték/értékrend és társadalmi norma fogalmak köré építve.

Mivel vizsgadolgozatról van szó, amellyel a szerzőnek a félév során tanultakban való jártasságát is bizonyítani kell, a dolgozatban kötelező módon ki kell fejteni a használt alapfogalmak, szakkifejezések jelentését is, illetve e fogalmakat a családtörténet elmesélésében, értelmezésében használni is kell.

Használandó fogalmak:

Foglalkozási csoport beazonosításához: vezető, értelmiségi, nem fizikai beosztott, kisiparos, szakmunkás, betanított munkás, önálló gazdálkodó, mezőgazdasági alkalmazott
Iskolai végzettség

Rétegződési rendszer, társadalmi réteg, társadalmi osztály

Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke

Vertikális mobilitás, intragenerációs mobilitás, intergenerációs mobilitás, házassági mobilitás
Strukturális mobilitás

Szervezet, munkaszervezet, státusz/pozíció, bürokrácia

társadalmi érték, értkrend, társadalmi norma, modernizáció

Mivel személyes adatokra épül, a dolgozat nyilvánosan nem lesz elérhető, olvasható, azt kizárólag a kurzusvezető tanár fogja elolvasni.

A dolgozat leadási határideje 2020 július 28. A pótszesszióban lehetséges a dolgozatok javíttott változatának a leadása.

Szemináriumi feladat - május 15.

Szemináriumi olvasmány:  Sorokinin, Pitirm – A társadalmi mobilitás csatornái

A tanulmány a mobilitás leghatékonyabb „csatornáiról” szól, ezt évezredes távlatban vizsgálva. Ám a 20. század közepén írt elemzés óta sokminden megváltozott.

Hogyan látjátok, hogyan módosultak a mobilitás csatornái napjainkra? Vannak-e köztük olyanok, amelyek , melyek azok mára már jelentőségüket vesztették, és alakultak-e ki újak, amelyekről Sorokin nem írhatott?

Szemináriumi feladat


Bourdieu, Pierre "Anyagi tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke" című tanulmánya alapján válaszoljatok a következő kérdésekre:
- Milyen tőketípusokat és azok milyen alfajait különböztet meg Bourdieu?
Mit mond Bourdieu e tőkefajták átalakíthatóságáról?
Hogyan képzelhető el a társadalmi rétegződés e tőketípusok segítségével?

A tanulmány itt érhető el:

Szemináriumi feladat - április 10.

Foglaljátok össze, hogy mi értendő modernizáció alatt. A modernizáció folyamatának milyen főbb területei vannak, és milyen átalakulások zajlanak ezeken. Kiindulóanyagként használjátok Hollós Marida modernizáció-fogalmát (a linken elérhető szöveg második részében, a "Változás a mai világban" címűben találtok ide kapcsolódó részeket).

A szöveg itt érhető el:
https://drive.google.com/file/d/0B9OrWrrMX-EkRTF3NWlzLUFKbnM/view




Szemináriumi feladat 1.


A legutóbbi szeminárium keretében kialakított csoportok a megbeszélt városokra vonatkozón egy olyan ppt-bemutatót kell készítsenek, melyben röviden vázolják az illető város
1. Urbanizációjának folyamatát
·       A folyamat statisztikai bemutatása egy excel grafikon segítségével – e célra a használandó forrás: Varga E. Árpád – Erdély etnikai és felekezeti statisztiká.  város etnikai összetételének a változása.
·       Az urbanizáció eredményeként kiépült fontosabb lakónegyedek bemutatása (építésük időpontja) – térképen bejelölve
2.       Iparosodásának folyamatát
·       A város első gyárai, majd szocializmusbeli legnagyobb vállalatai – mikor jöttek létre, mekkorák is lehettek, gyárnegyed(ek) ha volt ilyen
3.       Az iparosodás hatása a város kulturális átalakulására
4.       A város dezindusztrializációjának folyamatát
A nagyobb állami vállalatok sorsa a rendszerváltás után, a legnagyobb új foglalkoztatók
5.       A posztkommunista időszak fontosabb területi szegregációs folyamatait
Fontosabb szegénynegyedek, cigánytelepek, villanegyedek – kialakulásuk időbeli betájolása

Használandó fogalmak
-          Urbanizáció
-          Népesség
-          Népesség etnikai összetétele
-          Népesség vallási összetétele
-          Iparosodás, iparosítás
-          Dezindusztrializáció
-          Szegregált városrész
-          Szocialista korszak
-          Posztszocialista korszak



A bemutatól hossza 20 perc, amelyet 5 perc beszélgetés követ.

A következőz szemináriumra midnen csoportból az első négy város bemutatására kerül sor, a többire a rá következő héten.

A munkacsoportokba való beosztáshoz emlékeztetőül itt vannak a tábláról készült fényképek, a saját nevére mindenkinek emlékeznie kell.






A Bevezetés a szociológiába tantárgy általános célja a szociológiai szemléletmód kialakítása, a fontosabb társadalmi folyamatok sajátosságainak vázolása, a szociológia fontosabb témáival kapcsolatos alapismeretek átadása és ezek alkalmazás a főbb társadalmi folyamatok és jelenségek értelmezésében, valamint egyes témák szociálpolitikai vonatkozásainak ismertetése.